KezdőlapA nyaralóÁrakMegközelítésLátványosságokKépekKapcsolat

Siratói Holt-Körös

Holtág

A holtág a 19. század végi folyószabályozás során alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás községhez tartozik.
Két összekapcsolt patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Hossza 4,9 km, átlagos szélessége 57 m, területe 28 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 504 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jog a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének birtokában van. Vizének minősége megfelelő. Vízpótlást a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas - Békésszentandrási holtágból, valamint belvizekből kaphat.

 

Látványosságok, szórakozási lehetőségek:

Látváníosságok

Műemlékek:

Árpád Szálló és Étterem: Az Árpád Szálló és Étterem 1895-96-ban, Gábor József tervei alapján épült eklektikus stílusban. A millennium tiszteletére építve, nevét a honfoglaló vezérről kapta.

DATE épülete: Az épület 1927-ben épült Nászay Miklós tervei alapján. Az utcai homlokzaton látható aratójelenetet Baranski Emil képzőművészeti főiskolai tanár alkotta. Az épületben 1927-1965-ig középfokú szakoktatás folyt. 1970 óta a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Víz és Környezetgazdálkodási Kar működik benne.

A római katolikus templom: Az Árpád Szálló melletti téren áll a római katolikus templom. A templomot a szarvasi katolikus kisebbség 1807-1812 között építtette. Késő barokk stílusú, klasszicista jegyekkel. Az oltárkép Szent Klárát ábrázolja. Hadizsákmányként Olaszországba, majd onnan a Bolza család révén Szarvasra került.

A II. világháborús emlékmű: Az Ótemplom északi végénél lévő kis téren áll a II. világháborúban elesettek emlékműve, Mihály Árpád szobrászművész alkotása.

Bolza-mauzóleum: Lényegében ligetnek tekinthető az Ótemető is, a város legrégibb temetője. Itt található az eklektikus stílusban épített Bolza-mauzóleum.
A történelmi Magyarország középpontja: A Holt-Körös partján, az arborétummal szemben áll egy jelképes szélmalom, amelyik a Trianon előtti Magyarország közepét jelöli.
 
Tessedik Sámuel Múzeum: A Körös-kultúra, majd a népvándorlás népeinek emléke részletesen nyomon követhető a helyi Tessedik Sámuel Múzeum állandó helytörténeti kiállításán. E kiállítás hét helyiségben vázolja Tessedik városának - Szarvasnak - hatezer esztendős múltját, népének életét és munkásságát, jelenének küzdelmeit és eredményeit. Az épületben régebben gimnázium, tanítóképző, óvóképző működött. 1973 óta a nemzetközi hírű Múzeum székháza.

Evangélikus Ótemplom: A város nyugati szélén, a Holt-Körös közelében van az evangélikus Ótemplom. Tessedik Sámuel építtette, Kimnach Lajos pozsonyi építész tervei alapján 1786-88 között. Barokk stílusú, egytornyú, háromajtós templom. Az oltárképet amely Krisztus mennybemenetelét ábrázolja - 1780-ban Andreas Zalinger festette. A templom nevezetessége a pneumatikus (levegőműködtetésű) rendszerű, 36 regiszteres, 3 manuális 2483 síppal ellátott orgona. Neves művészek adnak rajta időnként hangversenyt.

Óvóképző főiskola épülete: A múzeum mellett, a 44.sz. fő közlekedési út bal oldalán áll a hajdani Gimnázium épülete. 1905-06-ban épült Baumgarten Sándor mérnök tervei szerint. Szarvason ez volt az első kétemeletes épület. Benne 1906-1959 között működött a gimnázium, utána óvóképző, jelenleg a Brunszvik Teréz óvóképző Főiskola. Az épület a késői eklektika jegyeit mutatja.

Ruzicskay György alkotóház: Az Erzsébet-ligetben áll a szarvasi születésű Ruzicskay György alkotóháza, benne a művész értékes képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye látható.

Szarvas szobor: A városháza mellett lévő ABC-áruház előtt áll a híres Szarvas szobor, amely eredetileg a Bolza-kastély Körös-parti parkjában volt. A szobor Maróti Géza alkotása és 1913 körül készült, 1950 óta áll a város központjában.

Szlovák tájház: Jellegzetes múlt századi építészeti emlék. Beosztása, bútorzata megőrizte a szarvasi szlovákok életvitelének jellegzetességeit. Helyiségeiben korabeli háztartási eszközök, használati tárgyak, szerszámok, a szlovák népviselet darabjai láthatók.

Tessedik Sámuel sírja: Szarvas legrégebbi temetője az Ótemető. Itt található Szarvas kiemelkedő egyéniségének, Tessedik Sámuelnek a sírja. Az 1821-ben készült síremlék Dunaiszky Lőrinc neves pesti szobrász alkotása. A klasszicista stílusú faragványon terítővel letakart úrvacsorai kehely látható, mely az elhunyt lelkészi szolgálatainak megszűnését és a gyászt szimbolizálja.

Tessedik Sámuel szobor: A Főiskola terén áll Tessedik Sámuel szobra, melyet Kiviczky Hugó alkotott. 1942-ben állították fel, Tessedik születésének 200. évfordulóján.

A régi városháza és az I. világháborús emlékmű: A régi városháza 1835 körül, klasszicista stílusban épült. Erdedetileg Mittrovszky Wladimir gróf kastélya volt. A város 1854-ben vásárolta meg, ettől az időtől kezdve 1972-ig a városháza működött az épületben. Ma a városi könyvtár és a Chován Kálmán Zeneiskola működik itt. A városháza előparkjában az I. világháború áldozatainak emlékműve áll, melyet 1927-ben állítottak fel. Székely Károly szobrászművész alkotása. A mészkő alapzaton 1 154 szarvasi név szerepel. Csúcsán az elhaltak emlékét szárnyaival őrző turulmadár bronzszobra látható.

A volt Bárány fogadó: Az épület 1799-1801 között épült. Eredetileg a hírneves Bárány vendégfogadó épülete. A 19.század közepén itt volt a város gyorskocsiállomása és társadalmi életének központja, 1848-ban Szarvas Pilvax kávéháza. Később a posta székháza lett 1949-ig, 1958 óta szakorvosi rendelőintézet működik benne.

Evangélikus Újtemplom: 1896-ban, a millennium tiszteletére épült, Francsek Imre tervei alapján, neogótikus, részben neormán részletekkel. Az oltárt díszítő képet Veress Gusztáv festette, a megfeszített Krisztust ábrázolja. A templom előtti haranglábon állt a három tonna súlyú, ún. Kita-harang. 1917-ben háborús beszolgáltatásra került.

Bolza Pál kastélya: A Holt-Körös partján áll Bolza Pál kastélya. A kastélyt a család 1810-20 között építtette klasszicista stílusban, romantikus és eklektikus részletekkel. A Holt-Köröshöz vezető lépcsőt 1910 körül létesítették. Az itt látható szoborcsoport, amely a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast ábrázolja, a római capitoliumi szoborcsoport pontos másolata. A kastély jelenleg az Öntözési Kutatóintézet székháza.

Szárazmalom: A Bolza család építtette 1836-ban. A századfordulóig takarmány és gabonamagvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántolt, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. 1968-ban az állam megvásárolta, majd 1972-73-ban restaurálásra került. A Szarvason kásamalom néven ismert malom napjainkban berendezett, működőképes népi, ipari műemlékként látogatható.

Az Anna-ligeti kastély: Az Anna-liget a 44.sz. fő közlekedési út jobb oldalán, a város szélén fekszik. A ligetben áll az ún. Anna-ligeti kastély, melyet 1908-ban építettek, klasszicista jellegű, késő barokk stílusban. A kastélypark volt Szarvas első arborétuma. A kastély épülete jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székháza.

Bajcsy-Zsilinszky Endre szülőháza: A Vajda Péter utcában találunk még néhány nevezetes látnivalót. A Vajda Péter Gimnázium melletti 22. számú házban született 1886-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre, mártírhalált halt politikusunk.

M. R. Stefanik szobra: A szobor felirata : ,,M. R. STEFÁNIK kiemelkedő szlovák hazafi, a francia légierő tábornoka, tudós emlékére, aki az 1894-98-as években Szarvason tanult és érettségizett.'' A szobrot a prágai szlovák kultúra háza kezdeményezésére adományozta a Csehszlovák szövetségi köztársaság miniszterelnöke és a szlovák köztársaság elnöke Szarvas városának 1991 októberében.

Lengyel-palota: Szemben a Kossuth térrel az egykori Lengyel-palota áll.

Evangélikus Árvaház és Népiskola: A római katolikus templommal szemben lévő tér nyugati részén van a polgármesteri hivatal, déli részén az Evangélikus Árvaház és Népiskola épülete. 1928-29-ben épült, ma a Fő téri Általános Iskola.

Tessedik-tanya: A Vajda Péter utca 86. szám alatt áll a Tessedik-major 1780 körül épült, azóta többször átalakított épülete.

Egyéb látnivalók:

Tessedik Sámuel akácfája: Elején kerítéssel védett, borostyánnal benőtt hatalmas akáctörzset pillantunk meg, ez Tessedik akácfája. A hagyomány szerint még Tessedik ültette 1790 körül, melynek mára csak borostyántakaróval borított csonkja maradt.

Szoborsor: A szoborsor a magyar mezőgazdasági kutatás nagyjait örökíti meg, mely a DATE Környezetgazdálkodási Kar épülete előtt létesített kisebb parkkal szerves részévé vált a városképnek.

Szlovák tájház belseje: Helyiségeiben korabeli háztartási eszközök, használati tárgyak, szerszámok, a szlovák népviselet darabjai láthatók.

Napóra városcímerrel: Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Karának, az udvari homlokzatának jobb oldalát (Petőfi utca) napóra díszíti.

Fahíd a mocsári ciprusokkal: A Holt-Körös jobb partján található az Erzsébet-liget. Múlt századi ősét füzesnek nevezték. A város igazi természeti szépsége a füzes-park, amelyet fahíd köt össze a várossal. A vízparton csodálatos mocsári ciprusok állnak.

Kezdőlap | A nyaraló | Árak | Megközelítés | Látványosságok | Képek | Kapcsolat
Copyright 2011 Korospartonnyaralni.hu  Minden jog fenntartva!
Webdesign: Gabrielsoft